Futball Akadémia

FERENCVÁROS: Ferenczi Bencze – Királyvári András, Sajó Dániel, Nyárasdi Zsombor, Tóbiás Zsolt (Horváth Levente) – Joshua Lee, Kiss Szabolcs (Kazi Zorán) – Vincellér Gergő, Bogáti Péter (Szabó Péter), Birtalan János (Horváth Norman) – Thomas Nathan (Praszna Dávid). Edző: Tuboly Frigyes

BÉKÉSCSABA: Bozsó Antal – Medvegy Ákos, Wéber László, Mészáros László, Sztrunga zsolt – Király Patrik, Tóth Norbert, Bagó Tamás, Mátó Attila (Ponyokai Dániel) – Farkas János (Kurucz Gyula), Laurinyecz Ákos. Edző: Fodor Sándor

Az “előmeccs” kétszeresen sem jól sikerült a Ferencvárosnak: egyrészt a hétvégén “érdekes” körülmények között – két kiállítástól sújtva – kaptak ki Győrben, másrészt U17-s csapatuk e mérkőzés előtt vereséget szenvedett (el) a Békéscsabától.

Most viszont minden jól sikerült a zöld-fehéreknek, hiszen magabiztosan nyertek, méghozzá négy góllal. Győzelmükhöz, és annak jogosságához kétség nem férhet, de azért arról mindenképpen szólni kell, hogy most az ellenfélből állítottak ki két embert, továbbá a harmadik gólt hozó tizenegyes erősen vitatható volt. Akadt, aki a nézőtéren el sem akarta hinni, hogy “egy ilyet is befújnak nekünk?”

Befújta a játékvezető, sőt – az említett lapokon kívül – úgy osztott ki további nyolc (!) sárga lapot, hogy kirívó durvaság az egész mérkőzésen nem történt, és aztán még a vendégek szakvezetője is kénytelen volt távozni a kispadról…

Ezek után – és ezek figyelembevételével – nem csoda, hogy a találkozó felfokozott hangulatban ért véget. A békéscsabai edző előbb szópárbajba került a hazai szurkolókkal, majd “előre jelezte”, hogy megy még a Fradi Békéscsabára, és akkor majd “csak derékon felül” fognak rúgni, végül – és ez dícséretére legyen mondva, illetve írva – saját játékosait csitította és nyugtatta a találkozó lefújását követően, viszont Tuboly Frigyessel nem fogott kezet…

Ami nagyon sajnálatos, hogy bizony egyre több mérkőzésen – legyen az bárhol is megrendezve – tapasztalható néhány (több-kevesebb) kérdéses, vitatható és idegborzoló játékvezetői ítélet, és bizony a dolgok összekeverednek, illetve szakemberek, játékosok, szurkolók lazán vonnak le téves következtetéseket, állítanak párhuzamba össze nem illő dolgokat.

Itt és most például többen hivatkoztak a ferencvárosiak fent említett győri meccsére, amire jogosan reagált a vendégek edzője: “és az miért kéne érdekeljen minket?!”

A meccs különben jó volt! Láttunk szép gólokat – mindjárt az első az volt, amikor szép egtyéni akció végén, ugyanolyan szép lövéssel talált Thomas Nathan a kapuba – és jó egyéni teljesítményeket. Volt küzdelem, jó iram, helyzet itt és ott is. Ott egyébként – némileg meglepő módon – akkor, amikor már emberhátrányban voltak, és bizony a hazai szurkolók is úgy érezték, hogy – az akkori – kétgólos előnyük ellenére nincs még meg az a három pont.

De aztán meglett, és csak reménykedni lehet abban, hogy erről a találkozóról mindenki csak a szép emlékeit őrzi meg, és nem azokat raktározza el, amelyeket egyszer “majd még vissza lehet adni”…

TUBOLY FRIGYES: – Megérdemelten nyertünk.

FODOR SÁNDOR: – Felfokozott hangulatú meccs volt. Számomra érthetetlen, hogy ifjúsági meccsen ilyen befolyásoló tényezők határozzák meg, illetve döntik el a három pont sorsát. A kiállításokról annyit, hogy az első adható volt, a másodiknál viszont kicsit erős volt a második sárga lap, és a megadott büntető jogosságát is vitatom.

A játékról annyit: büszke vagyok csapatom tartására, hiszen kilenc, illetve nyolc mezőnyjátékossal is jól, feszesen és gólratörően játszottak, sportszerűek voltak. Sajnos a három pont elúszott, kicsit sajnálom az itteni hozzáállást.