Futball Akadémia

BUDAPEST HONVÉD (MFA): Czuczi Márton - Farkas Márk, Kóródi Viktor (Copas Zsolt), Remes Sebastian, Szala Ákos - Balázs Bálint (Lengyel Gyula), Futó Zsombor - Ambrus Tamás, Frohner Ferenc (Nagy Armand), Vernes Richárd (Boda József) - Fejes Péter (Kemény Tamás). Edző: Simon Miklós

VIDEOTON (PFLA): Lord Sándor (Sándor László) - Nagy Adrián (Kőbányai Richárd), Izing Martin, Vaszicsku Gergő, Kőbányai Levente - Gyurcsó Ádám, Csurka Ádám - Bezerédi Ádám (Litkei Barna), Szolnoki Roland, Baracskai Roland - Elek Bence. Edző: Disztl László

GÓLSZERZŐ: Balázs Bálint (11. perc), Frohner Ferenc (32. pec), Fejes Péter (68. perc), Vernes Richárd (85. perc), Nagy Armand (91. perc), illetve Elek Bence (6. és 82. perc)

A vendégek kezdték jobban a meccset, hiszen az első három pecben három komoly kapuralövéssel végződött támadást is vezettek, de Czuczi Márton a helyén volt, és mindannyiszor védett. A 6. percben aztán már ő sem tudott segíteni csapatán, amikor is Elek Bence kapott pontos átadást, jól fordult le védejőrél és 6 méterről a bal alsó sarokba rúgta a labdát.

Ebben az időszakban uralta a meccset a Videoton, mégis a hazaiak egyenlítettek, nem kis védelmi hiba után: egy előre rúgott labdára együtt indult Kőbányai Levente és a kapuból Lord Sándor, előbbi - abban a reményben, hogy a labda csapattársáé lesz - lassított, ám Balázs Bálint megzavarta a kapust, szabályosan ütközött vele, és megszerezve a labdát, jöhetett a könnyebbik feladat, az üres kapuba gurítani.

Jó iramú, lendületes játék folyta a műfüvön, kemény - de nem durva - párharcokkal, ám a Honvéd vezetéséhez újabb védelmi hiba kellett. Most egy jobbról érkező beadás szállt át Lord Sándor felett, Frohner Ferenc jól érkezett, és egy méterről a kapuba gurította a labdát.

A második játékrészben aztán már láttunk szép és annál is szebb gólokat. Előbb - ismét csak egy gyors kontratámadást vezetve - Vernes Richárd adott nagyszerű passzt Fejes Péternek, aki lefordult védőjéről és keresztbe előtte a labdát, amely a jobb sarokban pihent meg.

Lüktető volt a játék, helyzetek mindkét oldalon adódtak, előnyük tudatában viszont a hazaiak tűntek magabiztosabbnak.

A hajrában aztán előbb egy mágnestáblára valóan szép támadást vezettek a vendégek, melynek végén Elek Bence ismét beköszönt, és a vendégek előtt ezzel felcsillant a pontszerzés reménye. Nem sokáig, mert három perc múlva megszületett a találkozó legszebb gólja: a sérülés miatt már cseréjét kérő Vernes Richárdhoz került a labda a kaputól 45 méterre, felnézett és - látva, hogy a megsérült Lord Sándor helyére beállt Sándor László majdnem a tizenhatos vonalán áll - remek lövést küldött a bal felső sarokba.

A kegyelemdöfés már a hosszabbításban következett, egy szemtelen gól formájában: Nagy Armand ugrott ki, és a kifutó kapus mellett a bal sarokba (vissza)sarkalta a lasztit, majd boldogan örömködött csapattársaival.

A Honvéd teljesen megérdemelten nyert, de aki látta ezt a meccset, az felidézheti a "sablon" szöveget, amelynek valóságtartalma erre a találkozóra megkérdőjelezhetetlen: "ennyi különbség nem volt a két csapat között!"

SIMON MIKLÓS: - A mérkőzés első felében keményen letámadott a Fehérvár, amivel jó tíz percig nem is tudtunk mit kezdeni, utána rendeztük a sorokat, amihez kellett az egynelítő gólunk is. Gratulálok a srácoknak, mert nagyszerűen megcsinálták azt, amit egész héten gyakoroltunk, és amit kértem tőlük. Ennek köszönhető a nagy különbségű győzelmünk a végére - talán - kicsit elfáradó Fehérvár ellen.

DISZTL LÁSZLÓ: - Nagyszerűen kezdtük a meccset, az első negyedórában nagyon jól játszottunk, előnyt is szereztünk, de sajnos egy nagy hibából gólt kaptunk, ami megzavarta a csapatot. Ezután kiegyenlített játék folyt, amelyben a Honvéd lőtte a gólokat, mi pedig kapkodtunk, így nem sikerült nyernünk. Nem így indult a meccs, de aztán megérdemelt vereség lett belőle.